Az óvoda hagyományai, ünnepei
A hétköznapok egyhangúságát az ünnepek törik meg, amelyekre emberi voltunkból következően van szükségünk. Ha kultúránk értékeinek tudatos megismerésével, felhasználásával továbbéltetésével életünket színesebbé tesszük, mi magunk gazdagabbak, értékesebbek leszünk.

Néphagyományokhoz, népszokásokhoz kapcsolódó ünnepek
A ma nemzedékének egyik fontos kötelessége, hogy a néphagyományokon alapuló népszokások értékeit megőrizze és a jövő számára átmentse. Csak hagyományok révén őrizhetjük meg azt a rengeteg tudást, tapasztalatot, amelyet elődeink felhalmoztak. A népszokások egész életünket átszövik, mindennapjainkat formálják, keretet adnak cselekedeteinknek, megkülönböztetnek más népektől.

Az óvodában a néphagyományőrző szemléletben nevelt gyerekek érzelmileg gazdagabb, értelmileg fogékonyabb néphagyományaikhoz ragaszkodó emberekké válnak.
Fontos, hogy a gyorsan változó világban a hagyomány értékeiről ne feledkezzünk meg.
Az óvoda udvara, környéke, a séták, a kirándulások jó lehetőséget adnak a természet, a környezet megszerettetésére, az évszakok változataiból fakadó népi időjósló megfigyelésekre. A gyerekeket a közösen átélt élmények környezetünkhöz kötik, amelynek védelmezőivé válhatnak.

A népszokások többsége a naptári évhez, az évszakok változásaihoz, az emberi élet sorfordulóihoz és az egyházi ünnepekhez fűződik.

Jeles napok az évente visszatérő naptári ünnepek.
A jeles napok az őszi, téli, a tavaszi és a nyári napforduló köré csoportosulnak.
A nyári és őszi gazdasági munkák táján kevés a jeles nap.
A téli ünnepkör az őszi mulatságok befejeztével, az advent beköszöntésével kezdődik, és a téltemetéssel zárulva, a farsangi vígságok végéig, húshagyó keddig tart.
A tavaszi ünnepkör szintén böjttel kezdődik, majd egymást követik a tavaszt köszöntő ünnepek, virágvasárnaptól pünkösdig.

Őszi ünnepkör
Az ősz a nagy munkák – az őszi szántás, a zöldségfélék felszedése, alma-, dió-, szőlőszüret, kukoricatörés, burgonyafelszedés- ideje.
A gyermekek otthoni környezetben szemlélői, esetleg aktív résztvevői ezeknek az eseményeknek.
Az óvodában megemlékezünk: - Mihály napjáról (szeptember 29.) vásárjátékkal és különböző megfigyelésekkel pl. az állatok, növények viselkedéséről.
Erzsébet (november 19.) és Katalin napja (november 25.) időjósláshoz kapcsolódó megfigyeléseket jegyezzük a naptárba és később ellenőrizzük, hogy beigazolódott-e.
Az óvodában „Katalin ágat” teszünk vízbe, az óvónők és a lányok. Az ág karácsonyi kizöldülése közeli párválasztást jelez.

Téli ünnepkör
András nap (november 30.) utáni vasárnapon kezdődik az Advent, a karácsonyvárás időszaka.
Karácsony előtt négy vasárnap ünnepeljük a négy hetes adventet. Adventi kalendáriumot készítenek, melynek minden ablaka egy meglepetés.

Mikulás (Miklós napja december 6.)
A karácsonyi készülődés első fontos állomása Mikulás napja.

Az előkészületek is nagy örömet jelentenek. Minden csoportban ablakba akasztják az alkalomhoz illő piros csizmákat, puttonyokat. Az ablak üveglapjára is ráfestik a Mikulás képét, az öltözőt, előteret Mikulást idéző képekkel, rajzokkal, hajtogatásokkal stb. díszítik. A felnőttek elkészítik a gyerekeknek szánt ajándékot.
Mikulás napján csoportonként látogatja meg a Mikulás a gyerekeket és adja át az ajándékokat. A felnőttek és gyerekek ünneplő ruhába öltöznek. Az asztalokra ünnepi teríték kerül és asztali díszek.

Luca napja (december 13.)
Luca napján búzát ültetünk, amelyet majd hazavihetnek, a karácsonyi asztalukra.

Karácsony napja (december 25-26.)
A kereszténység legszebb, legbensőségesebb ünnepe ekkor ünneplik Jézus születését (óvodánkban egy előbbi időpontban ünnepeljük).
A karácsonyfa a fenyő zöldjével, az adventi koszorú, a kihajtott búza együttesen az életet jelképezik.
Az óvodában a karácsonyi előkészületekhez hozzátartozik a csoportszobák, egyéb helyiségek feldíszítése, takarítása, a „nagymosás”, a babák fürdetése, ünneplő ruhába öltöztetése is.
Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák jelzik az ünnep közeledtét, megszépítik a karácsonyvárás hangulatát.
A karácsonyfára szánt mézeskalács-figurákat közösen formázzák, díszítik és süthetik a gyermekek.
A nagyobbak pásztorjátékkal vagy betlehemes játékkal készülnek az ünnepre, amelyet bemutatnak társaiknak és a felnőtteknek.
Csoportonként ünnepelünk. Haza vihetik az apró ajándékot, amellyel családjukat lepik meg.
Az óvodában a karácsonyi terítékek, gyertya, fenyőág, karácsonyi sütemény emeli az ünnep hangulatát.
Az ünnep napján a gyerekek és a felnőttek is ünneplő ruhába öltöznek.

Farsang
Vízkereszttől Hamvazó szerdáig tart. Legfőbb eseménye az álarcos alakoskodás, mulatozás, evés-ivás.

Az ünnepség egyben a tél búcsúztatása, a tavaszvárás örömünnepe.
Az óvodában közös ünnep, melyet a szülők jelenlétében ünnepelünk, a művelődési házban.
A farsangi előkészületekhez tartozik a télcsúfoló dalok, mondókák tanulása gyermekekkel. Táncokat, tánclépéseket tanulnak, tréfás mondókákat, dalokat mondogatnak. Szalmából bábut készítenek, melyet elégetnek az udvaron, a tél elűzése jelképeként.
Az óvodát is feldíszítik közösen készített díszekkel.

Tavaszi ünnepkör
A tavasz a természet ébredésének időszaka.

Húsvét
A kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása.
Ajándékot készítenek, a nagyobbak levélrátéttel festik a tojásokat, a kisebbek egyszínűre.
Barkaágat, tavaszi ágakat tesznek vázába, melyeket színes tojásokkal díszítenek.
A Húsvétot ünneplő napon az óvodában a gyerekek az ajándékokat az udvaron, a bokrok alján, a fű között keresik meg. A fiúk meglocsolhatják a lányokat, asszonyokat. Húsvéti locsolóverseket mondanak.

Pünkösd
Húsvét után 50 nappal kezdődik.
Pünkösdre a nagyobb gyerekek pünkösdölővel készülnek, amelyet a kisebbeknek, felnőtteknek előadnak. Sok énekes játék, népdal, vetélkedő kapcsolódik az ünnephez.
A tavaszi ünnepkört zárja és a nyár beköszöntét hirdeti.

Névnapok megünneplése
A névnapok megünneplése köszöntéssel és ajándékozással történik. Nagy élményt jelent a közös ünneplés, süteményevés.

Nemzeti ünnep
Cél: hazaszeretet, magyarságtudat kialakítása.
Március 15-e az a nemzeti ünnep, mely legközelebb áll a gyermekekhez. Ünneplőbe öltözünk, és kitűzzük a kokárdát.

Az óvodai élet hagyományos ünnepei
Az anyák napja és évzáró ünnepély
A gyermekek verseket, énekeket, dalos játékokat adnak elő. Nagycsoportos óvodásaink rövid műsorral elbúcsúznak társaiktól, óvónőiktől.
A gyermeknapot az óvoda udvarán tartjuk a naptári napjához közel eső időpontban. Versenyjátékokat, játszóházat szervezünk a gyermekeknek, finomságokkal kínáljuk őket, fagyizunk. Ajándékokkal távozhatnak haza.
Gyermeknap alkalmából kirándulni megyünk.  Állatkertbe is elvisszük óvodásainkat, ahol megismerkedhetnek a vadon élő állatokkal.

Ünnepek, melyek adott alkalomhoz kapcsolódnak

Szüreti mulatság: szeptember 20.
Állatok napja október: 5.

Mikulás: december 6.
Advent - karácsony: november 22.
Farsang : február

Tavaszváró
Nemzeti ünnep március 15.
Víz világnapja: március 22.
Magyar Költészet Napja : április 11.
Húsvét
Föld napja: április 22.

Anyák napja: május első vasárnapja.
Gyermeknap: május utolsó vasárnapja
Challange day: május 22
Madarak és fák napja: május 25.
Környezetvédelmi világnap: június 5.
Ballagás

Megemlékezünk azokról a napokról, melyek a természet védelmére, megszerettetésére adnak lehetőséget. Beszélgetünk a víz, a föld, a növények, állatok fontosságáról az ember életében.
Séták alkalmával megfigyeléseket végzünk. Gyűjtögetünk az élősarok polcára különböző természeti tárgyakat. Az udvaron tartózkodás során megfigyeljük a természet változásait, növényeket, állatokat nevezünk meg. Ültetünk, ágakat hajtatunk, megfigyeléseket végzünk.